"Éld örömmel az életed!"
Zoltán esetéről korábban már írtam, íme a további részlet az értékes gondolataiból.
Előhang: Zoltán 46 éves, tüdőrákos beteg. Nős, 2 fia van, akik egyetemisták. Mérnök, analitikus gondolkodással, racionális életszemlélettel. Az elmúlt hetekben tudta meg, hogy rosszindulatú tüdőrákos, különböző metasztázisokkal.
"Az elején próbáltam tervezgetni, hogy később hogyan fogom folytatni a munkámat, de rájöttem, hogy annyira nem érdekel a dolog, hogy azt ön elképzelni nem tudja! Nem izgat már! Szerintem a stressz az, aminek erős szerepe van a rák kialakulásában, vagy legalábbis erősen megdobja, hihetetlen hogy nem vettem komolyan régebben, szóval most már nem akarok több stresszfaktort az életembe, ezért a munkával sem foglalkozom.... Amúgy is már teljesen értelmetlennek találom a régi vitákat, ott ül az értekezleten pár dolgozó ember, és vitatkoznak olyan dolgokon, amiknek a világon semmi komoly fajsúlya nincsen, már elnézést, de reszelik a fingot, miközben én haldoklom. (Zoltán látványosan forgatja a szemét, kezeit égbe emeli.)
Most komolyan, hol van néhány badella anyag ára az én életemmel szemben??? Nevetséges az egész! (Kétségbeesetten felnevet.) Nem tudom elmagyarázni, kívülről nézve olyan gyermekded az egész, meg a probléma is, miközben éveken keresztül én ebben éltem!
Egy csomó minden fontosabb! Amit mi elfelejtettünk, amikről azt gondoltuk, hogy nem fontos, arról most kiderült, hogy többet jelent! A mindent! Nincsenek eszmék, meg elvek, meg tárgyi dolgok!.... Csak emberek vannak, és a család, akikhez ragaszkodsz! A legszívesebben egyesével megráznám az emberek vállát az utcán, hogy "hahóóó, ébresztő, éld örömmel az életed!"